Nem akarok sírni egy idegen előtt…tényleg jobb lesz, ha beszélek róla?

Nem akarok sírni egy idegen előtt…tényleg jobb lesz, ha beszélek róla?

Honnan tudom, hogy segítségre van szükségem? Miért lesz az nekem jó, ha beszélek ezekről a dolgokról egy vadidegennel? Ha mégis belevágok, mennyi ideig fog tartani? Milyen segítségre van szükségem? Pszichológus? Terapeuta? Pszichiáter? Coach? Mentálhigiénés szakember? Mi a különbség és ki mondja meg, hogy kihez menjek?

Ezekbe a kérdésekbe gyakran belefutok az ismerőseim körében, amióta lelki segítségnyújtással foglalkozom. 20-30 évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy a tömeges és könnyen hozzáférhető információ mennyi nehézséget fog okozni, hiszen minél több információ és választási lehetőség áll a rendelkezésünkre, annál könnyebben bizonytalanodunk el. Ez érthető, hiszen szeretnénk a lehető legjobban dönteni. Különösen, ha a lelkünk a tét.

Mivel nagyon sokfélék vagyunk, eltérő lelki alkattal, lelki ellenálló képességgel és ami talán a legfontosabb, eltérő belső meggyőződéssel, hitvilággal arról, hogy milyennek is kell lennie az életünknek és abban nekünk hogyan kell(ene) éreznünk magunkat. Általánosságban annyi mégis elmondható, hogy

ha már egy ideje tartósan nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, vagy újra és újra ugyanazokkal a nehézségekkel találjuk szemben magunkat („képzeld el, már megint ugyanaz történt, komolyan, mintha a világ összeesküdött volna ellenem”), ha folyamatosan az életünk egy adott nehézsége, eseménye körül járnak a gondolataink, ami megoldhatatlannak tűnik, akkor érdemes segítséget kérni.

Ha vannak fizikai jelei is – álmatlanság vagy épp túlzott alvásigény, étvágytalanság vagy éppen megnövekedett evési vágy – tehát az átlagostól, és az eddigiektől eltérő fizikai szükségletek, az is jel lehet.

Nehezíti még a segítségkérés szükségességének felismerését a saját belső ellenállásunk azzal a gondolattal szemben, hogy ez egyedül nem megy. Mert ha segítségre szorulok, akkor velem baj van, akkor én béna vagyok, hogy ezt egyedül nem tudom megoldani. Anyám( apám, nagyanyám….stb.) sem járt terápiára, coach-hoz, mentáloshoz, különben is, ez csak az élet. Meg az idő megoldja, majd kialszom magam és egyéb védekező mondatok. Mert a kultúránkban erős örökségünk az a gondolat, hogy bírni kell és nem nyavalyogni, erre a mai „tökéletes vagyok” divat is ráerősit.

Sajnos nincs még hagyomány – illetve talán alakulóban van – annak a felfogásnak, hogy a jól-létünk az magában kell foglalja a testi-lelki-szellemi jóllétünket is, hiszen ez a három „részünk” alkotja az egészünket és kölcsönösen hatnak is egymásra.

Aki a lelke jelzéseit huzamosabb ideig figyelmen kívül hagyja, egy idő után szomatizálhatja, azaz testi tünetekké formálhatja a lelki gubancot. És aki huzamosabb ideje küzd valamilyen betegséggel, annak a lelki vonatkozásaival is szembe kell néznie.

A legbátrabb döntés

Amikor felismerjük és elhatározzuk, hogy változtatni szeretnénk. Tulajdonképpen a változás a kulcsszó. Amikor azt mondjuk, hogy ezt így nem szeretnénk tovább csinálni. Ez könnyűnek hangzik de az egyik legnehezebb dolog. Ha belegondolunk abba, hogy egy új életmódot, kicsit több sportot, kevesebb vagy egészségesebb étkezést is nagyon nehéz beiktatni, gyakorolni az életünkben. Tartóssá tenni pedig sok-sok idő, elszántság, és türelem.

Ez hatványozottan igaz arra, amikor a világról alkotott meggyőződéseinkről és benne az önmagunkról alkotott képről van szó. Merthogy bármilyen segítő szakemberhez fogunk fordulni, ha abban a segítő kapcsolatban teljesen elkötelezetten veszünk részt, akkor változni fogunk.

De ne rohanjunk annyira előre! Hiszen ott tartunk, hogy szükség van változásra és felismertük, hogy nem megy egyedül. Keresnünk kell egy szakembert. Tapasztalataim és a klienseim elmondása alapján a felismeréstől hosszú idő telhet el a megvalósításig, azaz addig a pillanatig, amíg valóban megtörténik az első időpont kérés.Hiszen ezt megelőzi a dilemma.

Milyen szakemberre van szükségem? Honnan tudom, hogy jó szakember?

A válaszhoz egy rövid gyorstalpaló a segítséget nyújtani tudó szakemberek végzettségéről, kompetencia határairól.

A Pszichiáter orvosi egyetemet végzett és a lelki betegségek biológiai alapjaival foglalkozik. Diagnosztizál és gyógyszeres kezelést is elrendelhet. Ha valamilyen pszichoterápiás módszerben képzi magát és pszichoterapeuta szakvizsgát tesz, akkor folytathat pszichoterápiás kezelést. Azaz hétköznapi nyelven azt a „beszélgetést” ami a legtöbb embernek a fejében van, ha a pszichoterápia szót meghallja. Állami ellátásban és a magán szektorban is találkozhatunk vele.

A Pszichológus bölcsész alapdiplomával rendelkezik. Ahhoz, hogy pszichoterápiát folytathasson klinikai szakpszichológusi vagy pszichpoterapeuta végzettséget kell szereznie.Ezeknek a képesítéseknek, szakvizsgáknak a megszerzése hosszú folyamat.

Pszichoterapeuta képesítéssel rendelkező segítő szakember foglalkozhat patologiás, személyiségzavarral küzdő kliensekkel is. A hangsúly itt a betegségen van.

A mentálhigiénés segítő szakember kompetenciája az egészséges emberek lelki segítségnyújtására terjed ki. Azaz olyan lelkileg egészséges emberekkel, akik valamilyen nehézséggel, elakadással, veszteséggel, megváltozott élethelyzettel küzdenek, vagy akár konfliktusos kapcsolatban vannak. Ezek a szakemberek, ahogy jómagam is, szintén egyetemi képzésben vesznek részt, ez azonban posztgraduális. A képzés 2 éves és az önismereti munka – valamilyen akkreditált önismereti módszerben legalább 150 óra elvégzése – ugyanúgy kötelező része, mint a pszichoterapeuták esetében. Ez minden segítő szakma és minden segítő szakember eszköztárának alapja. A segítő szakemberek a saját személyiségükkel dolgoznak. Csak addig tudok segíteni egy kliensnek, ameddig magam is eljutottam az önismereti folyamatomban. Az élethosszig tartó tanulás fogalma itt egészen különleges módon megmutatkozik, hiszen az önismeretünket egészen a halálunk pillanatáig fejleszthetjük. Mert az, hogy változunk biztos. Az, hogy mennyire tudatosan, már rajtunk múlik.,

De vissza a mentálhigiénés szakember képzéshez! A képzés szemléletmódot ad és a legfontosabb feladata a megelőzés. Személyes missziómnak tekintem, hogy tudatosodjon a közfelfogásban,

a lelki egészségünket gondozni, ápolni, arra időt és energiát szánni ugyanolyan fontos, mint naponta tisztálkodni, mozogni, egészségesen étkezni.

Ez a teljes , avagy kiteljesedésre képes élet receptje.

A mentálhigiénés szemléletben a hangsúly a prevención van, azaz a megelőzés fontosságán. Hogy a nehéz élethelyzetek – válás, munkahely elvesztése, hozzátartozó halála, családalapítás, anyává-apává válás – szóval az életben adódó történések, ne vezessenek lelki betegségekhez. Az, hogy vannak nehéz élethelyzetek, az élet velejárója és az ezekkel járó fájdalmas, gyötrelmes érzések is.Ha azonban ezeket elfojtjuk, nem veszünk róluk tudomást, akkor akárcsak egy elhanyagolt seb, könnyen elfertőződnek, sokkal nagyobb problémát okozva az eredetileg meglévőnél. A folyamat a jelenre fókuszál, az itt és mostra, hiszen minden, ami valaha megtörtént itt van velünk a jelenben is.

A mentálhigiénés segítő szakember a segítő beszélgetés „módszertanán” keresztül kíséri el a klienst a saját megoldásaihoz .A módszer nondirektív, azaz tanácsadás nincs. Ez a folyamat leginkább egy olyan közös útról szól, ahol a klienst a segítő szakember kíséri, kettejük között annyi a különbség, hogy a kísérőnek van egy elemlámpája.

A Coach , (szó szerinti magyar fordításban, edző, tréner)segítsége konkrétabb és a jövőre fókuszál. Segítségével meghatározott időtávú, konkrétan megoldandó feladatra koncentrál a kliens. Jól körülhatárolt és kitűzött célért dolgoznak, a fókusz a jövőn van.Gyakorlatias eszköztárral, konkrét tanácsokkal, eszközöket, praktikákat megajánlva, végigkíséri azok kipróbálását, megvalósítását. Két ága a business coaching és a life coaching. A business coachingon a kliensek az üzleti élet világából érkeznek, valamilyen üzleti problémával, a life coaching kliensköre pedig életvezetési nehézségek miatt keresnek tanácsadót.

Mi az, ami legalább olyan fontos, mint a végzettség?

Fontos a képesítés és a végzettség, hiszen ez alapvető garanciája annak, hogy a lelkünket, belső világunkat egy képzett szakember kezébe tesszük le. DE a szakképzettség nem minden. A lelki segítségnyújtás során legyen az bármilyen formájú, a lényeg a kapcsolaton van. Ennek a kapcsolatnak a kliens és a segítő között a bizalmon kell alapulnia. Ezért a kapcsolatért, ennek a bizalomnak a kialakulásáért a segítő a felelős. Neki kell olyan empatikusnak, hitelesnek, nyitottnak, lennie, hogy a kliens meg tudjon nyílni. Ha a kliens azt érzi, hogy bármit elmondhat, nem kell ítéletektől, rosszallástól tartania, ha szabadnak, megértettnek, elfogadottnak érzi magát, akkor biztos, hogy jó kezekben van.

Mondd, Te kit választanál?

Igen, a döntés ennyi információ után sem könnyű. Tapasztalataim szerint ugyanúgy ajánlás útján választanak a kliensek és választottam annak idején jó magam is segítőt. Hiszen ez egy bizalmi kérdés. Így vagyunk az orvosokkal, könyvelőkkel, ügyvédekkel is. Ugyanakkor ma már számtalan segítő szakember – ahogy én is, – jelen van az online térben és valamilyen kép kialakulhat róluk a segítséget keresőkben ez alapján. Tehát érdemes ilyen szemmel körbe nézni, kérdezni az ismerőseink között. Arra azért számítani kell, hogy nem mindenkinek lesz szimpatikus ugyanaz a személy, legyen bármilyen jó szakember is. És ez rendben is van.

A legfontosabb az, hogy elinduljunk.

Ha a cikk olvasása után úgy érzed, megtisztelsz azzal, hogy a segítőd lehetek, vedd fel velem a kapcsolatot!

És mégis meddig fog tartani?

Hirtelen egy házépítés vagy lakásfelújítás példája jut eszembe. Azaz mindig tovább, mint amire először számítottunk.Kivéve talán a coaachingot, hiszen ott jobban behatárolt az időben a folyamat. A terápiás folyamat és a segítő beszélgetés folyamata is tervezett időkerettel indul, de mivel ott a lélek mélyebb folyamatival is foglalkoznak – mindenki a saját kompetencia határain belül -ez sokszor nem várt kacskaringókat, kitérőket rejt és sokszor igényel pihenőt. Hiszen ahogy Verena Kast is írja könyvének címében, A léleknek idő kell.

Magam is tapasztalom, hogy a kliensek a lelki nehézségeket, különösen a segítő kapcsolat elején hajlamosak megoldandó és kipipálandó feladatként kezelni, amihez határidőt kell rendelni. Természetesen a kezdetekkor keretezzük időben a tervezett folyamatot, azonban a haladási sebességet nem tudjuk tervezni. Hiszen azt sok tényező befolyásolja, ezekről egy következő bejegyzésben bővebben is olvashatsz.

Az azonban biztos, hogy változni nem könnyű, energiát és is időt igénylő folyamat, akárcsak egy lakásfelújítás.