Jóga és relaxáció​

Jóga és relaxáció​

Jóga Ovisoknak (4-6 éveseknek)

Az ovis jóga órára 3 éves koruk után tudnak járni a gyerekek, egészen 6 éves, iskolás korukig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igazából 4 éves koruk körül érnek meg arra teljesen, hogy egy irányított foglalkozáson részt vegyenek.

Hogyan is épül fel egy óra?

Egy gyerekjóga foglalkozás 45 perces. Ebből a gyerekek 30 percet, nagyon intenzív mozgással töltenek el. A gyermekjóga órákon a klasszikus jóga pózoknak (ászanáknak) a gyerekek testi adottságaihoz igazított, módosított változatait használjuk. Az OM mantra, mint varázsige nyitja meg jóga ország kapuját. Az óra mindig egy mesére, történetre épül. Általában olyan meséket választunk, olyan témákat hozunk be, amelyek éppen érdeklik a gyerekeket, időszerűek, mert az aktuális évköri ünnephez kötődnek illetve lélektani fejlődésük szempontjából aktuális. Például decemberben mindenképpen meglátogatjuk a Mikulást, tavasszal a húsvéti nyuszit, de ugyanígy készülünk az iskolára. Természetesen lego országos, testvérféltékenykedős, füllentős, szülinapos, … stb mesénk is van.

A mese minden szereplője megjeleníthető egy-egy jógapózzal, így tehát bármit el lehet jógázni a tűzokádó sárkánytól, manókig, természetesen tárgyakat, élettelen dolgokat is életre tudunk kelteni az ászanákkal. Mivel a gyerekek lételeme a mozgás, a mese, a játék a gyerekjóga tulajdonképpen ennek a három fontos dolognak az ötvözete. A történeteken keresztül könnyen bevonódnak, aktív résztvevőkké válnak, “dolgozzák” keményen végig az egész órát és közben észre sem veszik, hogy mennyit tanulnak, fejlődnek. A siker titka még, hogy az oktató, a felnőtt, ugyanúgy végig játssza a gyerekekkel az órát. Ő is egy közülük, ugrál, mint a nyuszi, vagy ordít, mint az oroszlán. A közös – felnőttel- megélt játék pedig plusz örömforrás.

A mese történetébe beleágyazzuk a relaxációt is. Ez egy 3-5 perces- a gyerekek életkorától, aktuális állapotuktól függően- mozdulatlan fekvés, pihenés, ahol megnyugtató hangon szőjük tovább a mesét ( pl. varázsszőnyegen utazunk, vagy egy csodálatos szappanbuborékban.) Ebben a pár percben békés, meleg, biztonságos hangulatot, érzéseket keltünk, ami jó alapja lehet később a hosszabb relaxációnak, esetleg meditációnak. Ez alatt az idő alatt a testük kipiheni az intenzív mozgást, lelkük pedig töltekezik.

Az egész órára jellemző, hogy a drámajáték elemeit alkalmazzuk, relaxáció után, pedig általában a gyerekek alkalmasak valamilyen az érzelmi intelligenciát fejlesztő kis játékra. Például egy szivárványszínű kis labdát körbe adunk, s akinél a labda van, csak az szólalhat meg és elmond egy rossz, meg egy jó hírt arról a napról. Az 5-6 évesekkel már olyan mondatokat fejezünk be hogy “akkor vagyok boldog….., akkor vagyok szomorú,…. stb. Ezek a játékok azon túl, hogy segítenek felismerni és megfogalmazni a saját érzéseiket, az egymás iránti tiszteletre is tanítanak, hiszen 4 évesen nagyon nehéz csendben végighallgatni a másik 10 gyerek mondanivalóját, illetve egyáltalán kivárni, hogy rá kerüljön a sor.

Minden óra végén játékkal zárunk. Ezek is mind a mozgásfejlesztésnek, az önismeret fejlődésének szolgálatában állnak. Személyes kedvencem a szobros játék, mert néha sokkal többet megtudok így egy-egy gyerekről, mint az óra alatt. A játék lényege, hogy megadott jelzésre szaladgálhatnak, egy másik jelzésre, viszont azonnal szoborrá kell merevedniük. A szobrokat egyesével “oldozzuk fel” és ők közben megmondják, hogy milyen szobrok voltak. A belső, sokszor elrejtett vágyak a sok mozgástól felszabadultan kerülnek felszínre, fogalmazódhatnak meg.

Az órát újra egy közös körrel zárjuk, újra elzengetjük “varázsigénket” az OM mantrát, majd egészséges édességgel – általában szőlőcukorral – jutalmazzuk a jógázást.

Jóga Sulisoknak (7-14 éveseknek)

Az iskolás jógaórákra 7 éves koruktól várom a gyerekeket. A mai gyerekek már nagyon sok tárgyi tudással rendelkeznek, de sokszor tapasztalom, hogy például az érzelmek kifejezése, illetve felismerése terén már kevéssé járatosak. A jóga azért fantasztikus eszköz, mert egyszerre ad lehetőséget az érzelmi intelligencia fejlesztésére, tárgyi tudás bővítésére és mozgásfejlesztésére.
5 éves koruk után, de 6 éves korukra már egészen biztosan, sokkal hamarabb rá lehet venni egy kis mozgásra a gyerekeket, ha a jógaórán sok tárgyi tudást adunk át. Ilyenkor olyanok, mint a szivacs erre lehet alapozni. Ezért a sulis jógaórák alapját már inkább egy őket érdeklő téma, probléma, vágy, cél köré szervezem:

Pl:
    • Érzések: önbizalom, magabiztosság, félelem, vidámság
    • Testrészek és minden, amit róluk tudni kell pl.: Miért szereted a lábadat?
    • Érzékszervek: „illatos” óra
    • Barátság óra: avagy hogyan lesz sok barátom?
    • …stb

Az iskolások már sokszor terápiás jelleggel járnak jógára, hiszen a sok üléstől, hanyag tartástól már gerincferdüléssel vagy egyéb tartáshibából eredő problémával küzdenek. Ezek orvoslására, javítására remek ászanák, pózok vannak, amivel megtaníthatjuk őket a helyes testtartásra, helyes ülésre, állásra. Megerősödnek azok az alapizmok, amelyek az egészséges tartáshoz, járáshoz, üléshez kellenek. A jóga egy szimmetrikus mozgásforma, ami nagyon fontos az iskoláskorú gyerekeknél, hiszen nem terheli egyoldalúan a fejlődő, növésben lévő csontozatot, izomzatot. A sulis korosztály kedveli ezt a mozgásformát, mert ilyen gyakorlatokkal az iskolában nem találkoznak, és szeretik magukat új dolgokban kipróbálni. Mivel jógaórán soha nincs verseny, ezért a visszahúzódóbb, kevésbé magabiztos gyerekek is szívesen járnak, hiszen alapelv, hogy mindenkit saját magához mérünk, nem a többiekhez. Érdekes tapasztalat ez a túl sok önbizalommal rendelkezők számára is, hiszen ezen az órán biztosan lesz olyan gyakorlat, ami nem megy elsőre, illetve, amelyet csak lassan és az erő visszafogásával, lassú adagolásával lehet elvégezni. Természetesen nagyon sokat játszunk, játszva jógázunk, mert a nevetés, a vicc ennél a korosztálynál biztos befutó!:-)

Szorongás oldás

A mai gyerekekben nagyon sok feszültség van. Ez természetesen adódik a pszichológiai fejlődésükből, hiszen sok mindent át kell élniük, meg kell küzdeniük ahhoz, hogy lelkükben egy egészséges immunrendszer kialakuljon. Sajnos ezen a természetes folyamaton túl, a mai világ, iskolarendszer, társadalom egyre inkább úgy tekint a gyerekekre, mintha kicsi felnőttek lennének. Olyan elvárások, olyan leterheltség várja őket az iskolában, mint a szüleiket az állandóan versengő munkaerőpiacon. A világ a tökéletest várja el mindenhol, mindenkitől. Ez pedig nagyon ártalmas. A versenyben mindig csak egy lehet boldog. Az, aki nyert. Pedig egy csapat, ahol mindenkinek vannak különleges képességei, tehetségei sokkal többre képes, mint egyetlen a tökéletességbe belefeszülő ember. Ezt az „együttet”, ezt a versengésmentességet, a saját tehetségünk felismerését, megtalálását igyekszem minden suli jóga órán megmutatni, megtapasztaltatni velük. Olyan gyakorlati technikákat- légzőgyakorlatokat, stresszoldó pózok- sajátítanak el, amelyeket később bármilyen nehéz helyzetben alkalmazni tudnak.

A relaxáció eszközével igyekszem megmutatni és felfedeztetni a gyerekekkel csodálatos belső világukat. A fantázia, képzelőerő, belső képalkotás nagyon fontos és jótékony hatással van a memóriára, tanulási képességekre is.Megtanulnak a belső erőforrásokból töltekezni.

Gyakoroljuk az érzések felismerését és azokat megélni, megérteni. Minden órán lehet panaszkodni és hálát adni. A jó és rossz hírek híradójában, mindenki beszélhet. Ezek néha banálisnak tűnhetnek, de fontosak, hiszen a héten egyszer egy egész csoport az ő bánatára vagy örömére figyelt. Szerintem, ahogy minden más “oktatásban” is fontos az oktató és a gyerekek közötti bizalmas kapcsolat.

A gyerekjóga óráimon arra törekszem, hogy jó hangulatban, biztonságos légkörben minél több tapasztalatot szerezhessenek a hozzám járó gyerekek saját testük működéséről, érzéseikről, és visszajelzést kapjanak saját magukról csoporthelyzetben, a társaiktól. Így egyre tudatosabbak lehetnek viselkedésükben, mozgásukban és ez segít, hogy békés, szeretetteljes viszonyban lehessenek önmagukkal és a hozzájuk kapcsolódó emberekkel.

 

Bezár