Tényleg mission impossible?
Boldog új évet kedves olvasó!:-) Január hagyományosan az újévi fogadalmak, az éves tenni valók számba vétele,és egyben az álmodozás és tervezés ideje.
Januári témánk a IDŐ illetve annak beosztása. Öreg közhely, hogy tervek azért kellenek, hogy legyen mit félredobni. 🙂
Ennek igazságát, talán már mindenki megtapasztalta, amikor gyermeke született. A közösségi médiában és az anyukák közötti szóbeszédben számtalanszor próbáljuk viccekkel, mémekkel oldani annak a feszültségét, hogy mennyire tervezhetetlen , különösen az első időszakban, egy kisbabával az élet. Egy magányos 5 perces zuhanyzás is ajándék, hajmosásról már nem is beszélve.
A ráhangolódás, összeszokás időszakában érezzük meg sokszor igazán a súlyát annak, hogy mennyire megváltozott az életünk. Az alapvető fizikális szükségleteink kielégítése is nehézkes – evés, alvás, wc, mosakodás – és ez bizonyos idő elteltével teljesen ki tudja fárasztani a legelvakultabb ősanyát is. A hormonális változásokról nem is beszélve, ami aztán nagyon gyorsan elvezet ahhoz a klasszikus önvádló kérdéshez, hogy :
Vajon jó anya vagyok-e? Jól csinálom-e?
Más biztosan jobban csinálja, mert nekem nincs időm semmire!
Saját tapasztalatom a három gyerekemmel, akikkel összesen 7 évet voltam otthon, anya-barátnőim sorsának szemlélése, illetve az elmúlt 9 év a Grübedliben azt mondatja velem, hogy az idővel és annak beosztásával szinte minden kismamának meggyűlik előbb vagy utóbb a baja.
Tulajdonképpen ennek a mondatnak örülnünk kell, mert ezt azt jelenti senki sem bénább a másiknál, ez egy normális jelenség, tehát, nem gond, ha velem is ez van. Illetve az, hogy ez egy olyan tényező, amire számítani kell és tervezni vele. Tervezni a tervezhetetlent? Igen! Talán még egy axiómát is beilleszthetünk ide arról, hogy a kisgyermek a családban és a tervezhető időbeosztás egymást kizáró fogalmak. Vagy mégsem?
Kisgyermekes napirend és az ő jellemzői
Ha szerencsénk van, ahogy telik az idő a gyermekünkben kialakul valamilyen rendszerféle az étkezések és alvás rendjében. Még ha ez azt is jelenti, hogy éjjel többet van fent és többet eszik, mint nappal.Vannak gyermekek, akik nem olvasták a kézikönyvet a földi viselkedésről és kicsit nehezebben állnak át a földi létre:-) Tudom, hogy ez abban a helyzetben nem vicces, csak amikor már túléltük.
Ebben a korszakban egy nagy hibát véthetünk, ha a kialakult rendszerre azt hisszük, hogy majd állandósul. Mármint a mi fogalmaink szerint. A rendszer egészen addig marad fent, amíg a babánk át nem „fejlődi” magát egy következő korszakba.
Tekintve azt a tényt, hogy soha életünkben nem fejlődünk ilyen rövid idő alatt olyan hatalmasat, mint életünk első évében, beláthatjuk, hogy indokolt a „rendszer” megváltozása, akár 3 hetenként. Sajnos ez nekünk épp a megszokáshoz lenne elég és ahhoz, hogy az új napirend szerint tervezzük a következő időszakot.
Örömteli hír azonban, hogy közben mi is fejlődünk. Rugalmasságban, egyszerűsítésben, gyorsaságban, és elfogadásban, áldozat hozatalban.
A kezdeti nehéz időszakban ki könnyebben, ki nehezebben éli meg, hogy nincs ráhatása arra, hogy milyen időbeosztás szerint telik egy nap. Kisgyermekes anyukaként biztosan ismerős az a természeti jelenség, amelyet egy apró mozzanat indított el, egy kiömlött pohár gyümölcslé vagy összekakilt body vagy egyéb semminek tűnő történés amely aztán cunamiként söpör végig a napon és sodorja magával a napi terveinket és időbeosztásunkat. Újévi vidám, reménykeltő cikket próbálok írni, ezért most a nem alszik egész nap öt percet se, pedig fel kellene hívnom az elműt jeleneteket nem idézem ide:-)
Van megoldás?Talán az alábbi kérdések neked is segítenek.
Az idő feletti kontrollért sorban áll a gyermek, a házimunka, a férj és remélhetőleg a sor végén maga az anyuka is.Barátnők, család, szórakozás és egyéb huncutságokról nem is beszélve.
Igen itt jön a nagy kérdés. Mikor vegyük/vehetjük vissza az idő felett a kontrollt és hogyan?
- Vajon mikortól érdemes tervezni a napirendet és erre terelni is a gyermekünket? Vagy ez önző dolog? Ez már közvetlenül felmerül szülés után, hiszen igény szerint vagy időre is lehet szoptatni.
- Fontos- e egyáltalán a napirend? Ha igen miért? Kinek segít? Ha nem, miért nem?
- Mennyi időt kell foglalkozni egy kisgyerekkel?
- Mennyit a férjünkkel?
- Mennyit magunkkal?
- Mit teszek valójában, amikor beosztom az időmet?
A bölcsek köve még mindig nincs a zsebemben. A kérdésekre Neked kell megadnod a saját válaszaidat, hiszen minden anyuka és baba, minden család egyedi. Talán mindegyikre van kész válaszod, de lehet, hogy néhányra még nincs.
Találd meg a válaszaidat Velünk!
A mama klub témáját én csak feldobom, hogy merre kanyarodunk, miről beszélgetünk konkrétan, azt mindig a jelenlévők szabják meg, ezért ha úgy érzed érdekel az időbeosztás témája, akkor mindenképp gyere el!
Ha még keresed, a válaszaidat a fenti kérdésekre vagy bármilyen más időbeosztással, napirenddel kapcsolatos kérdésre, akkor azért, hogy megtaláld a válaszokat,ha pedig tuti jó, bevált módszereid vannak, akkor azért várunk mindkét alkalommal, hogy megoszd velünk a jó ötleteidet!
Ha éppen neked nem aktuális a téma, de tudsz valakiről, akinek hasznos lehet, kérlek oszd meg vele!
Szeretettel várlak!
Solymosiné Hoós Gabi
anyuka, mentálhigiénés segítő,
